37.fejezet Give me your love, tonight*

 Egy kis háttérzene

April szemszöge*

Órákon keresztül ültem az ajtóban, gondolkodva azon, amit mondtak. A ma reggeli újságcikkek ledöbbentettek, soha nem gondoltam volna, hogy valaha is benne leszek az újságban főleg így. Sosem akartam híres lenni, nem érdekeltek a csillogó ruhák és az a fényűző élet. Én így is boldog vagyok, talán. Nem akarok Niall-nek fájdalmat okozni, de elszakítani sem a családjától és a barátaitól. Márpedig ha itt maradok talán az lesz a vége. Egy hirtelen érzéstől vezérelve felálltam a földről és felmentem a szobámba. Elővettem egy bőröndöt és elkezdtem beledobálni a cuccaimat. Nem gondoltam volna, hogy erre a döntésre jutok, de az a pár órás gondolkodás ráébresztett arra, hogy ez a kapcsolat elég zavaros és számomra értelmetlen. Miért jött vissza Niall? Mit láthatott meg bennem, ami arra késztette, hogy velem maradjon? Felhívtam a repteret és lefoglaltattam egy jegyet a legkorábban induló párizsi járatra. Eszembe jutott az árvaház múltkori ajánlata, hogy várnak segítőket az egyik Párizs melletti kisvárosba, akkor meg sem fordult a fejemben ez a gondolat,de most kapóra jött, ezért fel is hívtam őket és azt mondták, hogy szívesen várnak. A ruháimat már bepakoltam, de még várt rám pár holmi, amit magammal szeretnék vinni. Fél órás pakolászás után végeztem és pihenésképpen leültem a kanapéra. Egyfolytában a telefonomat bámultam, felakartam őt hívni,de akkor idejönne és megpróbálna lebeszélni. Viszont egy kis hangocska a fejemben azt suttogta, hogy hívjam fel...egyszer utoljára hallanom kell a hangját. Felkaptam a telefonom az asztalról és már tárcsáztam is a számát. Két csengés után már fel is vette.
-Szia! Hogy vagy?...Miért hívtál?-képtelen voltam megszólalni, édesen csengő hangja teljesen megbabonázott.-Haló! April, itt vagy? Valami baj van? Kérlek szólj már valamit!-a hangja aggodalmassá változott, amitől kirázott a hideg, ezért inkább kinyomtam a telefont. A készüléket leraktam az asztalra és tovább folytattam a plafon bámulását. A gondolatok szellőként suhantak át az agyamon. Üresnek éreztem magam. Vajon ő mit fog érezni ha elmegyek? Először szomorú lesz és talán utána pár napra el is felejt? Nem számít, csak azt szeretném, hogy boldog legyen és ha ehhez az kell, hogy én elmenjek, akkor elmegyek. Remélem egy nap majd megtalálja a számára tökéletes lányt. A gondolatok közepette a csengő hangjára lettem hirtelen figyelmes. Nem volt erőm felállni kinyitni az ajtót, ezért inkább vártam, hogy elmenjen. Most senkivel nem volt kedvem beszélni, de az illető elég kitartó volt. Két perc folytonos csengetés után meguntam, felálltam és kinyitottam az ajtót.
-Nah végre, hogy kinyitottad! Felhívtál és nem szóltál bele én meg már azt hittem, hogy valami baj van. Történt valami? Olyan szomorúnak tűnsz.
-Nem történt semmi érdekes...csak hiányoztál.-bújtam hozzá és mélyen beszívtam édes illatát és élveztem melengető ölelését.
-Te is nekem! Ha már itt vagyok, maradhatnék? Nincs sok kedvem hazamenni a többiekhez.
-Hát persze!-erőltettem az arcomra egy mosolyt, de fogalmam sem volt, hogy most mit is tehetnék.-Már későre jár menj zuhanyozz le gyorsan, aztán majd beszélgetünk!-mint egy szófogadó kisgyerek már ment is a fürdőbe, ezzel kis időt adva, hogy eldugjam a bőröndjeimet. Nem tudom, hogyan oldom meg a holnap reggelt, de nem akarom, hogy megtudja, ezért ameddig tudom húzom az időt. Amíg Niall lezuhanyozott addig én fent rendeztem el magam. Miközben a takarót igazgattam Niall a hátam mögé lépett és hátulról átkarolt. Forró bőrének érintése és a tudat, hogy csak egy boxer van rajta eléggé zavarba hozott. Továbbra is ölelő kezei közt raboskodtam, de már vele szemben. Csillogó kék tekintetét végigvezette rajtam, végül megállapodott az arcomon. Kezeit derekamon pihentette, teste pedig csak pár centire volt az enyémtől. Arcát közelebb emelte az enyémhez és egy apró csókot lehelt ajkaimra, amiből pillanatokon belül érzelmes csókcsata lett. Teste teljesen enyémnek simult és minden egyes levegővételét és szívverését éreztem. Ahogy kezdett fogyni a levegőnk egy pillanatra elváltunk egymástól, de abban a pillanatban össze is tapadtak ajkaink, akár két mágnes. A szívem zakatolt és a levegővétel is nehézkesnek bizonyult. Abban a pillanatban nem tudtam másra gondolni csak arra, hogy akarom őt! Egyik kezével lecsúsztatta vállamról a pizsamám pántját és egy apró puszi nyomát hagyta a vállamon. Közben áttért a másik vállamra és ott is megismételte ezt a mozdulatot, azzal a különbséggel, hogy most a felsőm lecsúszott rólam és végigszelve a testem leérkezett a földre. Niall elindulva lefelé továbbcsókolgatta minden egyes porcikámat lassan megérkezve a hasamhoz. Óvatosan megfogta a rövidnadrágom szélét és egy könnyed mozdulattal lehúzta rólam. Visszatérve az ajkaimhoz megtámasztotta a hátam és lassan lefektetett az ágyra. Óvatosan fölém hajolt és egyik kezével megtámasztotta a testét, másik kezét pedig a testemen jártatta fel-alá. A levegő hirtelen felforrósodott körülöttünk, de minden egyes érintésénél kirázott a hideg. Kicsit felemelte a testem, hogy kitudja kapcsolni a melltartóm, ezért kicsit segítve neki megpróbáltam picit felemelni a hátam. Meglepő módon pár másodperc alatt sikerült megszabadítania a felsőtestemet takaró ruhadarabtól. Ezután elkezdett közelíteni a feltárt területhez, egy kicsit elidőzött ott aztán haladt egyre lejjebb. Csókjai elárasztották az egész testem, belül a hasamban a pillangók pedig vad táncba kezdtek. Vándorló útján elérkezett a bugyimhoz, amitől egy könnyed mozdulattal megszabadított. A testem teljesen feltárult előtte, de úgy éreztem, hogy túl alul öltözött vagyok hozzá képest, ezért egy gyors mozdulattal megfordítottam a helyzetet. Csókjaimmal halmoztam el egész testét. A szájától indulva a nyakán keresztül egészen a V vonaláig apró puszikkal kényeztettem testét. Két ujjamat beakasztottam az alsója szélébe és lassan lehúztam róla. A tökéletes testét takaró utolsó ruhadarabot oldalra dobtam a földre és visszatértem hozzá, de a heves mozdulatsor közepette véletlenül hozzáértem férfiasságához, aminek hatására egy halk nyögés hagyta el ajkait. A hang hallatára kicsit elmosolyodtam, hisz élveztem, hogy egy kis érintés is ilyen reakciót vált ki belőle. Mivel jónak láttam, hogy itt folytatódjanak az események, ezért elidőztem itt egy kicsit. Kezembe vettem méretes férfiasságát és kényeztetni kezdtem. Próbálta visszafojtani az előtörekvő nyögéseket, de nem járt sok sikerrel. Már éreztem, hogy közeledik a célhoz, ezért kicsit gyorsítottam a tempón. Tehetetlenségében már a takarót szorongatta és egyre hangosabb és erőteljesebb hangok hagyták el száját. A csúcsra érve egész testében megfeszültek izmai és a nyakán is kidagadt egy ér. Az érzés hatásának csökkenésével teste ellazult, a férfias nyögéseket felváltották az apró halk lihegések. Homlokán apró izzadtságcseppek gyöngyöződtek és mindig tökéletesen álló szőke tincsei kuszán hullottak homlokára. Következő mozdulatai megfordították helyzetünket és fölém került, talán úgy érezte, hogy köteles viszonoznia az előbb történteket, de semmi szükség nem volt rá. Mikor kezei közeledtek az intim terület felé megállítottam.
-Érezni akarlak, de nem így!-kérésemet tudomásul véve bele sem kezdett hanem inkább megcsókolt. Ajkaink újra összeforrtak és testünk teljesen egymáshoz simult. Egy lágy és érzékeny mozdulattal belém helyezte férfiasságát egész méretében, aminek hatására egy halk hang hagyta el a számat.Testünk egyesült, akár két tökéletesen összeillő puzzle darab. Megvárta még megszokom méretét aztán lassan kezdett el bennem mozogni. Minden mozdulatával közelebb juttatott a csúcshoz és így fel is gyorsult. Még egy halvány csókot lehelt ajkamra, ami fokozta bennem a vágyat. A hátam megfeszült és egész testem elöntötte az a különös lágy melegség. Kifáradva dőlt le mellém és rám terítve a takarót átkarolt és közel húzott magához. Egy apró puszit nyomott a nyakamra és körülbelül tizenöt perc után már mélyen aludt. Én egy pillanatra sem tudtam lehunyni a szemem, csak arra tudtam gondolni, hogy reggel hatkor indul a gép és már négykor el kell indulnom ha oda akarok érni. Ránéztem az éjjeli szekrényen elhelyezkedő órára, ami érdekes módon már három órát mutatott. Óvatosan kimásztam Niall karjai közül és elkezdtem öltözni. Lementem hívtam egy taxit és elővettem a bőröndöket. Halkan felmentem az emeletre, vissza a szobába. Olyan édesen és ártatlanul feküdt ott, mint egy angyal. Ez a döntés nehezebb, mint gondoltam. Odasétáltam az ágyhoz és egy apró puszit adtam a homlokára. Mielőtt becsuktam volna a szobaajtót még visszanéztem egy pillanatra, nagy levegőt vettem és kisétáltam onnan. Kisétáltam az életéből...

~Hahhi! Hát ilyen rész még nem volt ebben a történetben és leszerettem volna nektek írni, de azért nem undorítóan mindent. Remélem tetszett! Jahh és lassan közeledünk a történet végéhez és ez meghatározó rész volt, szóval most már tényleg örülnék több véleménynek. Boldog Karácsonyt Mindenkinek és Boldog születésnapot Louis-nak!<3Xx~